Upcycling (továbbhasznosítás) saját értelmezésemben a fenntarthatóság magasabb szintje. Egy friss, tudatos, megújuló látásmódja a haszontalan holmik értékteremtő átformálásának. Imádok kartonpapírral dolgozni, kreatívkodni, tartós, sokoldalúan felhasználható nyersanyag.

Összegyűjtöm, majd szelektálom a másnak értéktelen holmikat, eldöntöm mi az ami jó lehet, vagy látok benne fantáziát. Átalakítom, új formát kap és teljesen más funkcióval látom el.A környezettudatosság, környezetvédelem mellett nem utolsó szempont az egyediség.

Nagyon aranyos kis cukiságot hoztam  ami egy partit vagy bármilyen összejövetelt feldobhat, akár a partiasztal középpontja lehet.

Ezek a kis biciklik valamennyi alkotórészei továbbhasznosított alapanyagokból készültek. A csomagtartót és a kerekeket kartonból, a díszítő és alkotóelemek pólófonálból, textilből, vesszőből, farmernadrág szegecseiből barkácsoltam.

A kis bicikli csomagtartójába tehetünk egy virágcserepet, az erkély vagy terasz dísze lehet, házibuliban egy üveg ital is szerepet kaphat a tárolórekeszben. Nem utolsó sorban nagyon jó reklámfelület, népszerűsíthetünk vele szolgáltatást, vállalkozást, vagy brandet.

Ez a fajta szemléletmód már-már művészi alkotásokban mutatkozik meg, nem mellékesen alacsonyabb az alapanyagköltség, egyedi, személyre szabott termékek, amit ötvözni lehet a környezettudatossággal.

Bizonyára kiderült a blogom tartalmából, hogy a kedvenc és hasznos időtöltésem az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling). Nem tudom, hogy a jelenlegi írásom mennyire beilleszthető az upcycling világába, mégis valahogy azt érzem idepasszol.

Ebben a szellemben azt gondolom, hogy hasznos, de nem éppen szakszerű kreatív dolgot hoztam.

Azt történt, hogy a mosógép fedelének zománcos része lepergett és nagyon csúnya foltot hagyott maga után. Akaratomat, képzeletemet elővéve megpróbáltam helyrehozni azt a csúfságot, ami látványosan pöffeszkedett a mosógép tetején. Amikor hozzáfogtam a  rondaság rendbetételéhez, akkor még nem tudtam pontosan, hogy mi lesz belőle, hogyan oldom meg a feladatot, de bíztam magamban és a képzelőerőmben. Még sosem csináltam ilyen jellegű renoválást, gondolataim szerint cselekedtem.

Rozsdamaróval eltüntettem  a sérült részt, majd egy vékony glett réteg következett. Úgy gondoltam ezzel az eljárással rosszabbat már úgy sem teszek. Amikor megszáradt, fehér alapozó festékkel lefestettem. Ezután jöhetett a dekorálás. Akkor már tudtam, hogy valamilyen vízhez kapcsolódó dekorációra lesz szükségem. A szalvéták közt válogatva a kagylós mintát választottam. Kidekoráltam a dekupázs technikát felhasználva, de nem voltam elégedett. Kevésnek találtam. Ránéztem, és nem volt meg a WOW érzés a nagy HŰHA! Tudtam, hogy mindjárt életre kel, realizálódik lelki szemeim előtt a kép, hogy mégis milyen legyen. Egy kis kék festés ide, sötétebb kék oda, majd egy kis csillogó homokos partszakasz, azonnal tudtam mit akarok.

Ez lett belőle, egy szuper jó és mutatós mosógép fedél. Lehet nem csináltam szakszerűen (nem is ez volt a cél)
lehetett volna jobban vagy másképp, egyelőre állja a sarat.

Egy új esélyt, egy új életet adtam a modern "rabszolgámnak".

Talán nem badarság kijelenteni, hogy a jövő útja a továbbhasznosítás!

Hozzájárul a fenntarthatósághoz, ösztönzi kreativitásunk, egyediséget, stílust tükröz. Az erre érzékeny embereket tudatosságra neveli, tudatosabban gondolkodunk tárgyaink értékéről és élettartamáról.Nem utolsó szempont, hogy nagyon szórakoztató,  másik dimenzióba röptető elfoglaltság egy régi haszontalan tárgyból valami egészen más  hasznos tárgyat alkotni.

Ha egy pici negatívumot kellene említenem a továbbhasznosítás (upcycling) kapcsán, említeném, hogy ehhez a tevékenységhez is kell vásárolni jó pár dolgot, szerszámot, festéket stb.ami anyagi befektetéssel jár. A másik dolog az, hogy be kell látni, nem minden tárgyat lehet továbbhasznosítani, mert már annyira régi vagy mert olyan nagyon tönkrement, hogy nem lehet semmire sem felhasználni.

Na de tudjuk, hogy minden hobbi költséges, és ha az alkotás feltölt energiával, szabadon szárnyalhatunk, akkor minden pénzt megér!

Egy ilyen szárnyalás alkalmával született egy kiváló cipőtartó, ami saját elképzelés, egyedi igényre szabva. Ismét előhúztam a jó öreg kartonpapír "kártyámat" (ez a legkedvesebb alapanyagom) az egyik  legjobban, legsokoldalúbban felhasználható nyersanyag. Ez a cipőtartó készült belőle:

Még őket is elbírja

Így kezdődött:

Viszonylag olcsón elkészíthető dekoratív, egyedi, kézműves, funkcionális használati tárgy. Azt szeretem ebben a tevékenységben, hogy nincs mit! elrontani, mert nincs etalon, egy sablon, vagy egy olyan mérce ami  megmutatja, hogy milyennek is kell lennie egy-egy kreációnak. Ha pedig egy idő után nem tetszik ez a fazon, csak fogom és átfestem, vagy kedvem szerint dekorálom.

Végezetül álljon itt még egy remekmű, egyedi elképzelés szerint megalkotott fürdőszoba polc.

Kellemes kreatív időtöltést kívánok mindenkinek!

Hamarosan húsvét!

Fokozatosan hangolódunk a tavaszra, a napsütésre, a madárcsivitelésre, a virágokra, ahogy újjászületik a természet. Ehhez a hangolódáshoz hoztam egy tavaszi és egy nyuszis ajtódíszt, ami mondhatni 100%-ban újrahasznosított (továbbhasznosított) alapanyagokból készült, szerintem ez kinézetre, látványra nem állapítható meg! 

Ez a kedves nyuszis sziluett ajtódísz, az igazi tavasz és feltöltődés eljöttét jelzi.Természetes és sokoldalúan felhasználható kartonból készült ez az alap. Otthon pólófonalat készítettem amit újrahorgoltam,(a nyuszi füle ebből készült) ezzel körbetekerve az alapot. 

A többi dekorálás fantázia kérdése. A masnit én készítettem, a pici tojások azok nem újrahasznosítottak, újonnan vásároltam.Ahhoz, hogy kissé mutatósabb legyen egy-egy darab nélkülözhetetlen valami új dolgot venni.

Szerintem ez a nyuszi szép és egyszerű, és ami egyszerű az nagyszerű!

A tavaszi ajtódísz hasonló technikával készült, a rózsabimbókat régi megmaradt színes papírból hajtogattam, néhány virágot tojástartóból faragtam, amit megformáztam, lefestettem. 

Pamutanyag maradékból pici gömböket formáltam, dekorációnak kiváló alapanyagok. A masnit itt is saját kezűleg csináltam.

Szinte semmi dolgokból is nagyon szép, dekorációs tárgyakat lehet fabrikálni, amivel talán egy kissé csökkentjük a környezetterhelés, és alkotás közben még jól is érezzük magunkat!

Kellemes tavaszolást!

A továbbhasznosítás jegyében most egy igazán retró dolgot hoztam nektek ami nem más mint a videókazetta!

A mai 50-es éveikben járó emberek bizonyára emlékeznek a videómagnó korára, ami teljesen új korszakot nyitott az otthoni mozizás kapujára.

Szinte minden háztartásban  egy egész rakás videókazetta gyűjtemény sorakozott a polcokon, akárcsak nálunk. Még most is megvannak, egy  ősi, nosztalgikus időszak lenyomataként. Nem akartam eldobálni őket, gondoltam "egyszer csak valamire jó lesz", tudjuk, hogy soha semmire sem lesz már jó. Tévedtem.

Továbbhasznosító hobbimnak köszönhetően új életet tudtam adni eme elfelejtett tárgynak. Úgy érzem rengeteg lehetőség rejlik bennük, egy iránymutatást, új alternatívát szeretnék bemutatni. Újragondoltam a videókazetták visszatérését az életebe, más funkcióval, egy egészen más szerepkört szánva létjogosultságához.

Egy kicsi,egyszerű, minimalista bárszekrényt készítettem.Egyszerű fekete színű festékkel dekoráltam, led szalag világítja meg a belső teret, ahol pár polcon elférnek a különböző poharak, kis nasik,lentebb finom italok sorakoznak.

Eltudom képzelni modernebb kivitelben is kis arany színnel, UV fénnyel megvilágítva, akár pici kerekeken  a megfelelő helyre irányítva kiszolgálja a vendégeket.Rengeteg potenciál van ezekben a rég elfeledett tárgyakban, az asztaltól a polcokon keresztül millió fantáziát hordoz, ha egy szakértő és kreatív ember kezébe kerül csodás dolgok születhetnek....talán egy virágtartó is.

Nagyon kellemes továbbhasznosítást kívánok!

Szeretném bemutatni, hogy mi a hobbim, mivel foglalkozom, mi az ami a legjobban foglalkoztat.

Upcycling-gal foglalkozom, ezzel a fogalommal nem olyan rég találkoztam és rögtön magamra ismertem.

Mi az az upcycling?

Egy értéknövelő továbbhasznosítás, egy nagyobb értékű tárgy létrehozása, egy kisebb eldobandó vagy eldobott,  tárgyból kialakított használati vagy dekorációs tárgy. Ezzel az eljárással nem termelünk újbóli szemetet, nem vásárolunk fölösleges tárgyakat, nem kell újból legyártani amivel mérsékeljük a környezetterhelést. Nem szükséges újabb nyersanyagot előállítani, ezzel hőenergiát, vizet, áramot spórolunk.

Kiszuperált, kidobásra ítélt tárgyaknak adok új életet, nagyjából megtartom az adott tárgy formáját (ha sikerül), és más funkcióval látom el. Leginkább használati tárgyakat készítek, néha előfordul, hogy egy-egy kellékben csodaszép dekorációs vízió is feltűnik.Teljes mértékben továbbhasznosított, vagy részben továbbhasznosított tárgyakat formálok, szinte alkotásként élem meg.

Nyilván ahhoz, hogy kellően használható, stabil és szép legyen vásárolni is kell pl. ragasztót vagy festéket, különböző eszközöket pl. ollót, ez így mégis olcsóbb és környezetbarátibb, mint egy terméket újra legyártani. Másik nagy előnye, hogy ilyen eljárással igazán egyedi kreatív darabok készülnek, és nincs olyan, hogy elrontunk valamit. Nagyon változatos és kicsit sem unalmas dolgokat lehet alkotni, minden tárgy elkészítéséhez csak a képzelet szabhat határt.

Hoztam egy ilyen továbbhasznosított tárgyat, itthon nálunk nagyon közkedvelt tányéralátéteket, ami papírból készült.

Mind egytől egyik strapabíró, felületkezelt, és könnyen egy nedves ruhával le lehet törölni. Már 3 éve használjuk rendszeresen.

Bízom benne, hogy egyre többen leszünk akik a továbbhasznosított tárgyakat választják, picit védve a környezetünket.